amit csak önmagunkat elképzelve látunk
– lehet, hogy ez az igazi.
És van annyi arcunk, ahányan csak ránknéznek (és: ahányszor!) és még az is lehet,
hogy ezekben akad néhány közös vonás
– lehet. Akkor ez valóság.
Van egy, amit
tükörbe nézve látunk: villám-
gyorsan alakuló, képlékeny látvány: múzsája a Szomszéd Ízlése s az
azt szolgáló, vagy azt ellenző szándék
– efölött húnyj szemet; ne kerüld, de ne hidd el.
És van,
van arc, ami csak az lát, aki szeret,
akit szeretünk. Ez a legszebb,
a legmulandóbb. A legérvényesebb.
