s mikor szilaj-durcás kis melle
tenyerembe szelidült
és egész teste (mindent feledve,
amitől béna, vagy feszült
az ember fia-lánya)
boldogan oldódva megáradt
és minden porcikája
igent mondott minden porcikámra:
meghalt a Bűn s társa, a Bűnbocsánat.
Egyesítve Holdat s Napot:
betöltött és befogadott