Üdvöz légyen a Kétágú, a Rendíthetetlen
HANGVILLA, mely, ha rezegtetik, hát rezzen,
ám magasságát tartja! Hangja akkor se más,
ha lágy érintés éri, vagy sors-kemény csapás.
(Mindegyikük saját hangjával van tele; – hát nem is lesz belőlük soha semmi zene.)
