„A haiku kettőt tesz költővé, amint a szerelem kettőt,
szeretővé.
Leírója nem sámán, nem szónok, nem sebész; elolvasója
nem alávetett, nem elszenvedő, nem tétlen. Találkozva e fókuszban, oldva oldódhatnak,
gyógyulva gyógyíthatnak s válnak, míg vállalják, valami Harmadikká.
Aszketikus forma, próteuszi műfaj, eleven mentalitás;
időt, teret inkább teremt, mint fogyaszt.
Boldogok, akik - ha egyetlen haiku pontjában is -
találkozhatnak és megérinthetik egymást” (1).
Fodor Ákos
Bevezetés
Nagyon hálás
feladat mai írók, költők műveinek feldolgozása, mert egy kicsit kortünet- és
kórtünet-leírások is ezek a művek, mégis azt jelzik, hogy a mai magyar irodalom
nagyon is létezik és hatása van. Amikor kiderült, hogy egy kortárs magyar
író vagy költő portréját kell megrajzolni a Bevezetés a szövegértésbe és -értelmezésbe c. tárgyból, nem volt nehéz a választás. Fodor Ákost választottam,
egyrészt azért, mert nagyon szeretem, és gyakran olvasom írásait.
Másrészt
hittanoktatóként középiskolásokat is oktatva, néhány beszélgetés során
kiderült, hogy tanítványaim nagy része gyakran olvas verseket, szépirodalmat,
ráadásul könyv alakban, papíralapon, sőt egyik kedvenc szerzőjük Fodor Ákos.
Nagyon hálás vagyok ezért Istennek, mert bevallom, már-már elkönyveltem, hogy
szép lassan a könyvek elfogynak, a szép, és elgondolkodtató művek meg sem
születnek. Nem esik nehezemre átgondolni kicsit pesszimista hozzáállásomat,
látva a fiatalok ez irányú érdeklődését. Nagyon érdekes választ
adtak arra a kérdésre, hogy miért olvasnak Fodor Ákos verseket. A válaszok
nagyon megdobogtatták a szívemet: „Rövidek, érthetőek, szerelemről, életről,
szeretetről, az élet kisebb és nagyobb csodáiról, és bánatairól, szóval
mindenről, ami fontos, rólunk szólnak. Ami még jó, hogy úgy mondja el, amit
sokszor gondolunk, érzünk, ahogyan mi soha nem tudnánk.”
Röviden ennyi
választásom története, és abban a reménységben készítem el dolgozatomat, hogy
minden nemzetékben lesznek olyan, a kultúra, az irodalom, a versek iránt
érdeklődő emberek, akiknek igénye fenntartja az írásban is alkotó ember
„kényszerét” az írásra.
„Vers-Lelkecske,
dönts:
milyen testbe
bújnál s az
milyen ruhába?”
Fodor Ákos
Budapesten született, 1945. május 17-én, és Budapesten halt meg 2015. február
21-én. Költő, műfordító, a magyar haiku mestere. Felesége Podonyi Hedvig, író,
újságíró.
1968-tól, a
Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola elvégzése után, a Zeneműkiadónál
szerkesztőként dolgozott. 1978-ban jelent meg első verseskötete Kettőspont
címmel, amelyet még több mint 20 kötet követett. Zenés darabokhoz,
musicalekhez, operákhoz és operettekhez is írt szövegeket, de fordítóként is
dolgozott, közel ötven darabhoz írt szöveget, illetve végzett fordítói munkát.
2003-ban Artisjus Életműdíjjal, 2006-ban Nádasdy Kálmán-díjjal, 2007-ben
az Artisjus Irodalmi Alapítvány Irodalmi Díjával, 2010-ben Bank Austria
Literaris osztrák irodalmi díjjal ismerték el tevékenységét.
Rejtőzködő
szerzőnek is tartották, akiről keveset tudni, nem tart dedikálást, nem
tart felolvasásokat, nem szerepel túl gyakran a médiában. Magánéletéről éppen
ezért keveset tudunk, de valljon erről a költő maga:
„CSALÁD:
Biológiai családommal sem érzelmi, se szellemi kapcsolatot nem ápolok.
„Fogadott/fogadó családom” tagjai viszont oly számosak, hogy nevük puszta
felsorolása is igénybe venné e lap teljes terjedelmét…”
„PÉLDAKÉPEK:
Példaképem Mindenki, Akitől valaha is tanulhattam bármi követendőt, vagy
elvetendőt. Mindannyiuknak hálás vagyok” (2).
„Óhatatlanul
komi-tragikusnak érzem, ha épp egy író kezd el önéletéről fecserészni, hiszen
lényegében két lehetőség áll előtte: vagy azt mondja el fölhígítva, aminek
lényegét már megírta, vagy azt, amit megírnia nem sikerült." F. Á. (3).
Rettegőnek és
kegyetlennek
születtem.
A jót tanulom.
Aki ennyire
alázatosan, szerényen és a most divatos önmenedzselés mellőzésével tud létezni,
az az ember, azt hiszem, a műveiben írja meg életrajzát.
Néhány gondolat a haikuról
A haiku (= hai
= színész = ku = mondat, vers), és a
haikai ( = hai = színész = kai = harmónia, rend) után a 13. században jelent
meg Japánban. Ez a versforma háromsoros, 17 szótagból álló, rímtelen, de
hangsúlyos vers. A sorok szótagszáma: 5, 7, 5., minden sorban 2 hangsúly van. A haiku rendkívül szigorú, alakilag kötött
verselés, amelyet ebben a formájában egyetlen más nyelvre sem lehet tökéletesen
lefordítani, vagy újrakölteni (4).
„Könnyedén
felvázolt természeti képeinek mély gondolati, filozófiai tartalmát semmilyen
fordítás nem adhatja vissza" (5). A haiku alapvető jellegzetessége, hogy
nem mond el, nem ír le - egyszerűen fölmutat egy tényt, lehetőleg
köznapit." Ez a sono-mama = "éppen ilyen". A haiku négy
lelkiállapotot - természettörvény szintjére emelt státuszt - különböztet meg a
világban és az emberben. Ezek a
következők.
Sabishii = a
magány, az elszigeteltségnek, az örökkévalóságnak a mozzanata.
Wabishii = a
hétköznapiban fölismerni a természetet, a törvényszerűt.
Avare = a
történésnek és elmúlásnak az átérzése, nosztalgikus megpillantása.
Híres japán
művelője a XVII. században élt Macuo Basó buddhista szerzetes volt, akinek
műveit Fodor Ákos is fordította magyarra.
A haiku
költészet elterjedt Európában is, először francia és angol nyelvterületen, majd
az egész világon, így Magyarországon is. Ismertebb magyar művelői: Kosztolányi
Dezső, magyaros témára írt "haikuferdítések" (7), Weöres Sándor,
Beney Zsuzsa, Lengyel József, Molcer Mátyás, Illyés Gyula, Tandori Dezső,
Oravecz Imre, legsikeresebb költője: Fodor Ákos, külföldön legismertebb magyar
haikuköltő: Bakos Ferenc.
A műfaj, bár egy
távoli országban született meg, a fentiekből is láthatjuk, hogy az egész
világon elterjedt, talán a forma és tartalom adta egyszerűség és nagyszerűség
miatt.
Fodor Ákos költészete
Fodor Ákos
köteteiből hármat választottam ki témám szempontjából: Kettőspont, 1978, Addig
is, 1999, KIS TÉLI-ZENE, 2013. Ezekből a kötetetekből, illetve az ezekben
szereplő versekből szeretném megrajzolni Fodor Ákos költő portréját.
A Kettőspont
című kötet 1978-ban jelent meg a Magvető Könyvkiadónál, Budapesten. 27 haikut
tartalmaz, melyeket fejezetcímei lapján csoportokba szedve olvashatunk.
Jelentés, jégen, hűlt hely, itt, sokat mondó címszavak. A haikura oly jellemző
tömörséggel íródtak ezek a versek. Úgy érezzük, hogy arról is beszél a szerző,
ami nincs jelen a versekben.
Mi indította
költőnket a haiku formájú verselés felé? Erről így beszél:
„A haiku
mindenekelőtt és mindenek fölött: mentalitás. Ennek a mentalitásnak »lelke« a
csend, a figyelem, a béke és némi játékosság. Számomra – messze a haikuval
történt találkozásom előtti időtől fogva – a költészet lényege nem egyéb, mint
a ritka-drága, tartalmas és eleven csend, amely a legszükségesebb szavak
foglalatába helyezve úgy ragyog föl, hogy képes átköltözni befogadójának
szemébe-szívébe is (8)” (Nádra 2004:14).
Ezek a
szempontok érvényesülnek a kötet
verseiben, noha itt még csak felcsillan a költő műfajban való későbbi
tehetsége. Kis ízelítő:
JELENTÉS A REVIZORNAK
Élek: vezetem
soha, sehova be
nem
nyújtható
számlám
AZ EGYÉNISÉGRŐL
föl sem
ismernék
a rólad készült
képek,
ha látnák
egymást
ITT
Halandó:
nézlek.
Örökkévalóságunk
közöttünk
ragyog
A költő első
kötetét mintegy szárnypróbálgatásnak érezhetjük, azonban a rövid, tömör és
mégis sokatmondó, továbbgondolásra, egyáltalán elgondolkodásra késztetése
nyilvánvaló. A haiku történetében említett négy szempont maximálisan
érvényesül ebben a kötetben. Noha a
személyes mondanivalón túl, az olvasó maga is azonosulhat ezekkel a
felismerésekkel, érzésekkel.
A költő Addig
is című kötete Fabyen Könyvkiadónál, 1999-ben jelent meg, Változatok a jelen létre alcímmel. 97 haikut
tartalmaz, melyeken érezhető a csiszoltabb, elmélyültebb alkotás.
Két
megnyilatkozás a formáról és a tartalomról, magától a szerzőtől:
„A haiku hűvös
tökéletességéért meg kell dolgozni. A haiku nem harci induló szövege, nem
szerelmes levél, nem önajnározó szépelgés, nem muzeális műveltség bemutató.
Hanem? Hm. A haiku: haiku. Szerintem valami igen gondosan kimunkált, keskeny,
kényes rés, esetleg átjáró: Valóság és Igazság között. Ennek megtalálása
sok-sok játékos komolyságot és komoly játékosságot igényel – »feladótól« és
»címzettől« egyaránt. Szemlélődő, távolságtartó módon megértő és elfogadó
tűnődés és mosolyképesség nélkül csupán haikunak látszó tárgyak jöhetnek létre
(9). ”
HITVALLÁS
hommage à V. F.
A béke m á s, mint
szünet, két
háború közt;
a jó: nem rossz
Rossz.
VALLOMÁS
Mint a gépeket:
önmagamat sem
értem,
csupán
használom.
A kötet
verseiben egy érettebb, a haikuformát mélyebben, tartalmasabban kitöltő írót
ismerhetünk meg. Ugyanakkor az is észrevehető, hogy a költő életfelfogása
teljesebben ábrázolódik az életpálya középső szakaszában íródott műben,
művekben. Az életfelfogás és az alkotás teljesebb összhangját fedezhetjük fel
ebben a kötetben. A haiku ismérvei, célja teljes kifejezésre jutnak. Ebben a
két kiemelt versben is látszik a keskeny rés igazság és valóság között.
Végül a KIS TÉLI-ZENE című kötetet nézzük meg, amely a Fekete Sas Kiadónál jelent meg, Budapesten, 2013-ban, hangocskák
a CSÖND körül alcímmel. A már érettebb korban levő költő érettebb, mélyebb
tartalmú és üzenetű önvallomásai ezek a versek. Életről, halálról, örömről,
bánatról. A kifejezési forma sokkal kifejezőbben telik meg tartalommal. Nem
véletlen, hogy több más művészeti ág is felhasználja ezeket. A drámapedagógia
alkalmasnak lehetőségnek látta meg Fodor Ákos verseit:
„A tanulmány egy olyan színházi előadás létrejöttét
vizsgálja, amely a tanítási dráma, a színház és a komplex művészeti oktatás
módszerei és célkitűzései szerint formálódott. A színrevitel kreatív folyamat
volt: több tudományterület és művészeti ág egyidejű alkalmazásával ment végbe.
Az előadás nem csupán az oktatásra, nevelésre, a lexikális információk
átadására és az asszociatív szövegtolmácsolásra törekedett. Olyan élmények
közvetítése is a célja volt, amelyek felkeltették a közönség érdeklődését a
haikuk és Fodor Ákos munkássága iránt, hozzájárulva ezzel a közönség olvasóvá
neveléséhez" (10).
„A Haiku-rondó előadás az oktatás-neveléssel, az
értékközvetítéssel, a lexikális információk átadásával, a művészeti ágak
megjelenítésével valósítja meg az asszociációs szövegtolmácsolást, amelyből a
növendékek kialakítják saját impresszióikat, és ezeket formálják át
mozdulatokká, fejezik ki mozgáskombinációkban. A rendhagyó módon közlő és
tolmácsoló óra azonban nem ér véget a pódiumi élmény után. A moderátor ismét
szerepet kap, és tisztázó gondolataival, visszautalásaival, valamint az előadás
rövid szövegkönyvének kiosztásával kerekíti le a foglakozást. A haikut
szövegalapként alkalmazó rendhagyó órák ugyanis nem csupán lexikális és
művészeti ismeretbővítésre, valamint élményközpontúságra törekszenek, hanem a
látott és hallott anyagok beépítésére és utógondozására is. Az utógondozás ez
esetben egy szövegkönyv kiosztása, amelyben a nézők Fodor Ákos azon haiku
verseit is olvashatják, amelyek az előadás alatt nem hangzottak el" (11).
Amint láthatjuk, a versek nem csak önmagukban ható és
létező alkotások, hatásuk és felhasználhatóságuk, az élet minden területére
érvényesek lehetnek. Az ember nem csak érzelmi – értelmi lény, esztétikai lény
is, aki a szép, jó, igazság, fájdalom kifejezésének formáit folyamatosan kell,
hogy tanulja. Ezekre nagyszerűen alkalmasak Fodor Ákos művei.
VERSEIM
RECEPTJE
hommage à Michelangelo
Végy szótárt és a
fölösleges szavakat
hagyd ki belőle.
DEMOKRATÚRA
„Aki RÁNK
szavaz:
tartsa föl
kezét!
– Aki
nem: mind a
kettőt!”
VERSEIM RECEPTJE
hommage à
Vonnegut jr.
Isten csodálja
Művét és soha
semmin
nem
csodálkozik.
TUDÓSÍTÁS A TEREPRŐL
Bibó Istvánnak
Én már félek a
demokráciától
is:
látom működni.
A kötetből
kiemelt négy kis vers jól bemutatja Fodor Ákos életszemléletét, a haikunak az emberi
lét minden területéről való kifejezési lehetőségét. Ha végiggondolom ennek a
rövid kis dolgozatnak, vagy inkább betekintésnek a tanulságait, nem
fogalmazhatok másképpen, mint: Fodor Ákos költészetében egy olyan alkotó ember
portréját láttam, láthatjuk meg, aki egy, az európai kultúrától talán idegen,
de itt mégis otthonra talált irodalmi műfajban mondta el azt, amit máshogyan,
máskor, másvalaki nem mondhatott volna el.
Legjobban talán
önmaga fejezte ki világlátását, verseinek tartalmát, azok sikerét:
„Műveim
hivatalos ismertsége minimális (ez is alkatomból következhet: nem vagyok
„csapatjátékos”); olvasói ismertsége jelentős, és ez megtisztelő.”
„Pillanatnyilag
semmin nem dolgozom: írok. Szép ideje már, hogy igen termékenyen élek, ám ezt
nem tekintem munkának. Több is, kevesebb is annál: tétova és áldott állapot.
Következő könyvem címét (MÉG: MINDIG) már tudom" (12).
Befejezés
Nagyon sok
ajándékot kaptam ennek a rövid kis dolgozatnak a készítése közben, hiszen
bepillantást nyertem egy olyan költő életébe, akit jóformán csak versein
keresztül lehet ismerni. Bár a versek önmagukért beszélnek, mégis számomra
megdöbbentő az a költői alázat, ahogyan Fodor Ákos kezeli műveit, az életét,
mindent, ami körülvesz bennünket. Többször szerepel írásaiban az elmúlás, mint
mindenkit foglalkoztató téma. Úgy látom, hogy ahogyan harmónia van a költő és
versei között, harmónia van az élethez tartozó elmúlás és a létezés között is.
Végül egy
verse, mellyel az irónia finom eszközével neveti szembe az elmúlást a költő:
TÜNDÉRTAKTIKA
pár percet itt
tölt,
hogy utóbb
időtlenül
hiányozhasson
Helyét a magyar
irodalomban talán még nem látjuk, de egy interjúban nagyon kifejezően, még ha
kritikusan is, fogalmazta ezt meg Jónás Tamás költő:
„Én nem látom a
kortárs magyar haikut. Illetve látom: Fodor Ákosnak hívják. De meggyőződésem,
hogy Fodor Ákos sem azt adja vissza, amit adhat - vagy inkább: adhatott - a
japán kultúrában a forma, de kifacsar mindent a formából, amit magyarul és
európai okossággal lehet. Úgy sejtem, hogy a haiku eredetileg nem okos, hanem
ihletett, mély értelmű, meditatív mélységekből szóló lelki miniatűr volt,
nagyjából olyan hatása lehetett, mint ma egy pohár erős pálinkának. És hogy
elsősorban nem forma volt, hanem forma és tartalom olyan összekapcsolódása,
amelyhez talán a legokosabb a mi terjedelmesebb szonettünket hasonlítani. A
szonettnek is nagy, kicsit unalmas divatja volt és van ma is" (13).
Fodor Ákos
magyar költő volt, aki magyarul írt, egy távol-keleti formában, de magyar
lélekkel és magyar gondolatokat, magyar embereknek. Adja Isten, hogy minél
többen megismerjék, és olvassák műveit.
Készítette: Bárány
György
1. évfolyamos
teológushallgató
Pápa, 2016. 05.
15.
Jegyzetek
(1) Macuo Basó: Százhetven haiku Fordította: Fodor
Ákos, Terebess Kiadó, Budapest, 1998
(2) Idézi: Napút, 2009. március - XI. évfolyam 2.
szám, 6. oldal
(3) http://www.magyarulbabelben.net/works/en-hu/Fodor_%C3%81kos-1945/biography
(4) Vö,: http://www.szenti.com/haiku.shtml
(5)
Világirodalmi lexikon 4. kötet, 143.p KIRÁLY István, Akadémiai Kiadó, Bp.,
1970–1977
(6) Miklós Pál:
Zen és a művészet Lazi Könyvkiadó, Szeged, 2000. 76.p
(7) Kínai és japán versek, Révai Kiadó, Bp., 1943. és
Nyugat 1933. 7. szám, 386–389 p.
(8) Idézi
http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=346:
(9) Idézi:
http://librarius.hu/2015/05/18/fodor-akos-a-haiku-nem-harci-indulo/
és http://www.kortarsonline.hu/regiweb/1105/fodor.htm
(10)
http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=346: Fehér Éva – Galuska László
Szükséges minimum: tanítási színház és dráma Fodor
Ákos verseiből
(11)
http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=346
(12) http://konyv7.hu/download/155/file/konyvhet2004_04.pdf:
Nádas Valéria megkérdezte Fodor Ákost
(13)http://magyarnarancs.hu/konyv/egy_szotagnyi_felszonyi_utalas__gy_horvath_laszlo_mufordito_a_
haikurol-72337
Felhasznált irodalom
Basó, Macuo 1998. Százhetven haiku Fodor Ákos
fordításában. Terebess Kiadó. Budapest.
Fodor Ákos: Kettőspont (versek, műfordítások) Magvető,
1978.
Fodor Ákos: Addig is (változatok a jelen létre)
Fabyen, 1999.
Fodor Ákos: Kis téli-zene (Hangocskák a Csönd körül)
Fekete Sas Kiadó, 2013.
Fodor Ákos: Gyöngyök, göröngyök (Szerelem lépte
nyomában) Fekete Sas Kiadó, 2015.
Fodor György: Haiku-világ, világ-haiku SZkholion,
2007/1 Debrecen
Kosztolányi Dezső 1999. A japán versről. In: Kínai és
japán költők. Sziget. Budapest. 233–234.
Kovács Bálint 2009. „Egy szótagnyi, félszónyi
utalás" – Gy. Horváth László műfordító a haikuról. Magyar Narancs 41.
http://www.terebess.hu/haiku/gyhorvath.html (2010. május 11.)
Miklós Pál: "A Zen és a művészet" Lazi
Könyvkiadó, Szeged, 2000. "A Zen és a japán haiku" fejezetében (75-78.)
Nádra Valéria 2004. Írófaggató: Nádra Valéria
megkérdezte Fodor Ákost. Könyvhét 4: 14.
Szepes Erika – Szerdahelyi István 2000. Verstan.
Tárogató. Budapest.
TEREBESS Gábor: Haiku a poggyászban. artORIENT, Budapest,
2005
Vihar Judit – Mártonfi Ferenc 1996. Haiku. Szócikk.
In: Király István – Szerdahelyi István (szerk.) Világirodalmi lexikon IV.
Akadémiai Kiadó. Budapest. 143–144.
Internetes források
Török Attila 1991. A haikuról. Új Symposion 1–2.
http://invitel.hu/torokat/haiku/A%20haikurol.htm
(2011. május 10.)
Terebess Gábor (szerk.) A magyar haiku kronológiája.
In: [haiku.hu]
http://www.terebess.hu/haiku/krono.html (2011. május
14.)
Vihar Judit: A haikuköltészet Magyarországon. In:
[haiku.hu
http://www.terebess.hu/haiku/vihar2.html (2011. május
20.)
Györe Gabriella 2007. Remekül tudok hallgatni. Interjú
Fodor Ákossal. Litera 6: 12.
http://www.litera.hu/hirek/remekul-tudok-hallgatni
(2011. május 20.)
Terebess Gábor (szerk.) Fodor Ákos (1945–) haikui. In:
[haiku.hu]
http://www.terebess.hu/haiku/fodora.html (2011. május
14.)
http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=346
http://librarius.hu/2015/05/18/fodor-akos-a-haiku-nem-harci-indulo/
http://www.kortarsonline.hu/regiweb/1105/fodor.htm
http://haiku.hu
http://terebess.hu
http://magyarnarancs.hu/konyv/egy_szotagnyi_felszonyi_utalas__gy_horvath_laszlo_mufordito_
a_haikurol-72337
