2016. június 23.

Bárány György: Fodor Ákos költészete



„A haiku kettőt tesz költővé, amint a szerelem kettőt, szeretővé.
Leírója nem sámán, nem szónok, nem sebész; elolvasója nem alávetett, nem elszenvedő, nem tétlen. Találkozva e fókuszban, oldva oldódhatnak, gyógyulva gyógyíthatnak s válnak, míg vállalják, valami Harmadikká.
Aszketikus forma, próteuszi műfaj, eleven mentalitás; időt, teret inkább teremt, mint fogyaszt.
Boldogok, akik - ha egyetlen haiku pontjában is - találkozhatnak és megérinthetik egymást” (1).

Fodor Ákos


Bevezetés


Nagyon hálás feladat mai írók, költők műveinek feldolgozása, mert egy kicsit kortünet- és kórtünet-leírások is ezek a művek, mégis azt jelzik, hogy a mai magyar irodalom nagyon is létezik és hatása van. Amikor kiderült, hogy egy kortárs magyar író vagy költő portréját kell megrajzolni a Bevezetés a szövegértésbe és -értelmezésbe c. tárgyból, nem volt nehéz a választás. Fodor Ákost választottam, egyrészt azért, mert nagyon szeretem, és gyakran olvasom írásait. 

Másrészt hittanoktatóként középiskolásokat is oktatva, néhány beszélgetés során kiderült, hogy tanítványaim nagy része gyakran olvas verseket, szépirodalmat, ráadásul könyv alakban, papíralapon, sőt egyik kedvenc szerzőjük Fodor Ákos. Nagyon hálás vagyok ezért Istennek, mert bevallom, már-már elkönyveltem, hogy szép lassan a könyvek elfogynak, a szép, és elgondolkodtató művek meg sem születnek. Nem esik nehezemre átgondolni kicsit pesszimista hozzáállásomat, látva a fiatalok ez irányú érdeklődését. Nagyon  érdekes  választ adtak arra a kérdésre, hogy miért olvasnak Fodor Ákos verseket. A válaszok nagyon megdobogtatták a szívemet: „Rövidek, érthetőek, szerelemről, életről, szeretetről, az élet kisebb és nagyobb csodáiról, és bánatairól, szóval mindenről, ami fontos, rólunk szólnak. Ami még jó, hogy úgy mondja el, amit sokszor gondolunk, érzünk, ahogyan mi soha nem tudnánk.”

Röviden ennyi választásom története, és abban a reménységben készítem el dolgozatomat, hogy minden nemzetékben lesznek olyan, a kultúra, az irodalom, a versek iránt érdeklődő emberek, akiknek igénye fenntartja az írásban is alkotó ember „kényszerét” az írásra.


„Vers-Lelkecske, dönts:
milyen testbe bújnál s az
milyen ruhába?”
Fodor Ákos életrajza



Fodor Ákos Budapesten született, 1945. május 17-én, és Budapesten halt meg 2015. február 21-én. Költő, műfordító, a magyar haiku mestere. Felesége Podonyi Hedvig, író, újságíró.

1968-tól, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola elvégzése után, a Zeneműkiadónál szerkesztőként dolgozott. 1978-ban jelent meg első verseskötete Kettőspont címmel, amelyet még több mint 20 kötet követett. Zenés darabokhoz, musicalekhez, operákhoz és operettekhez is írt szövegeket, de fordítóként is dolgozott, közel ötven darabhoz írt szöveget, illetve végzett fordítói munkát.  2003-ban Artisjus Életműdíjjal, 2006-ban Nádasdy Kálmán-díjjal, 2007-ben az Artisjus Irodalmi Alapítvány Irodalmi Díjával, 2010-ben Bank Austria Literaris osztrák irodalmi díjjal ismerték el tevékenységét.
Rejtőzködő  szerzőnek is tartották, akiről keveset tudni, nem tart dedikálást, nem tart felolvasásokat, nem szerepel túl gyakran a médiában. Magánéletéről éppen ezért keveset tudunk, de valljon erről a költő maga:

„CSALÁD: Biológiai családommal sem érzelmi, se szellemi kapcsolatot nem ápolok. „Fogadott/fogadó családom” tagjai viszont oly számosak, hogy nevük puszta felsorolása is igénybe venné e lap teljes terjedelmét…”

„PÉLDAKÉPEK: Példaképem Mindenki, Akitől valaha is tanulhattam bármi követendőt, vagy elvetendőt. Mindannyiuknak hálás vagyok” (2).

„Óhatatlanul komi-tragikusnak érzem, ha épp egy író kezd el önéletéről fecserészni, hiszen lényegében két lehetőség áll előtte: vagy azt mondja el fölhígítva, aminek lényegét már megírta, vagy azt, amit megírnia nem sikerült." F. Á. (3).


ÖNÉLETRAJZ

Rettegőnek és
kegyetlennek születtem.
A jót tanulom.


Aki ennyire alázatosan, szerényen és a most divatos önmenedzselés mellőzésével tud létezni, az az ember, azt hiszem, a műveiben írja meg életrajzát.


Néhány gondolat a haikuról


A haiku (= hai = színész  = ku = mondat, vers), és a haikai ( = hai = színész = kai = harmónia, rend) után a 13. században jelent meg Japánban. Ez a versforma háromsoros, 17 szótagból álló, rímtelen, de hangsúlyos vers. A sorok szótagszáma: 5, 7, 5., minden sorban 2 hangsúly van.  A haiku rendkívül szigorú, alakilag kötött verselés, amelyet ebben a formájában egyetlen más nyelvre sem lehet tökéletesen lefordítani, vagy újrakölteni (4).

„Könnyedén felvázolt természeti képeinek mély gondolati, filozófiai tartalmát semmilyen fordítás nem adhatja vissza" (5). A haiku alapvető jellegzetessége, hogy nem mond el, nem ír le - egyszerűen fölmutat egy tényt, lehetőleg köznapit." Ez a sono-mama = "éppen ilyen". A haiku négy lelkiállapotot - természettörvény szintjére emelt státuszt - különböztet meg a világban és az emberben.  Ezek a következők.

Sabishii = a magány, az elszigeteltségnek, az örökkévalóságnak a mozzanata.
Wabishii = a hétköznapiban fölismerni a természetet, a törvényszerűt.
Avare = a történésnek és elmúlásnak az átérzése, nosztalgikus megpillantása.
Yúgen = homály, a természet játékának, megfoghatatlan titkának megnyilatkozása" (6).

Híres japán művelője a XVII. században élt Macuo Basó buddhista szerzetes volt, akinek műveit Fodor Ákos is fordította magyarra.

A haiku költészet elterjedt Európában is, először francia és angol nyelvterületen, majd az egész világon, így Magyarországon is. Ismertebb magyar művelői: Kosztolányi Dezső, magyaros témára írt "haikuferdítések" (7), Weöres Sándor, Beney Zsuzsa, Lengyel József, Molcer Mátyás, Illyés Gyula, Tandori Dezső, Oravecz Imre, legsikeresebb költője: Fodor Ákos, külföldön legismertebb magyar haikuköltő: Bakos Ferenc.

A műfaj, bár egy távoli országban született meg, a fentiekből is láthatjuk, hogy az egész világon elterjedt, talán a forma és tartalom adta egyszerűség és nagyszerűség miatt. 


Fodor Ákos költészete


Fodor Ákos köteteiből hármat választottam ki témám szempontjából: Kettőspont, 1978, Addig is, 1999, KIS TÉLI-ZENE, 2013. Ezekből a kötetetekből, illetve az ezekben szereplő versekből szeretném megrajzolni Fodor Ákos költő portréját.

A Kettőspont című kötet 1978-ban jelent meg a Magvető Könyvkiadónál, Budapesten. 27 haikut tartalmaz, melyeket fejezetcímei lapján csoportokba szedve olvashatunk. Jelentés, jégen, hűlt hely, itt, sokat mondó címszavak. A haikura oly jellemző tömörséggel íródtak ezek a versek. Úgy érezzük, hogy arról is beszél a szerző, ami nincs jelen a versekben.

Mi indította költőnket a haiku formájú verselés felé? Erről így beszél:

„A haiku mindenekelőtt és mindenek fölött: mentalitás. Ennek a mentalitásnak »lelke« a csend, a figyelem, a béke és némi játékosság. Számomra – messze a haikuval történt találkozásom előtti időtől fogva – a költészet lényege nem egyéb, mint a ritka-drága, tartalmas és eleven csend, amely a legszükségesebb szavak foglalatába helyezve úgy ragyog föl, hogy képes átköltözni befogadójának szemébe-szívébe is (8)” (Nádra 2004:14).

Ezek a szempontok érvényesülnek a  kötet verseiben, noha itt még csak felcsillan a költő műfajban való későbbi tehetsége. Kis ízelítő: 


JELENTÉS A REVIZORNAK              

Élek: vezetem
soha, sehova be nem
nyújtható számlám


AZ EGYÉNISÉGRŐL

föl sem ismernék
a rólad készült képek,
ha látnák egymást


ITT

Halandó: nézlek.
Örökkévalóságunk
közöttünk ragyog


A költő első kötetét mintegy szárnypróbálgatásnak érezhetjük, azonban a rövid, tömör és mégis sokatmondó, továbbgondolásra, egyáltalán elgondolkodásra késztetése nyilvánvaló. A haiku történetében említett négy szempont maximálisan érvényesül  ebben a kötetben. Noha a személyes mondanivalón túl, az olvasó maga is azonosulhat ezekkel a felismerésekkel, érzésekkel.

A költő Addig is című kötete Fabyen Könyvkiadónál, 1999-ben jelent meg,  Változatok a jelen létre alcímmel. 97 haikut tartalmaz, melyeken érezhető a csiszoltabb, elmélyültebb alkotás.

Két megnyilatkozás a formáról és a tartalomról, magától a szerzőtől:
„A haiku hűvös tökéletességéért meg kell dolgozni. A haiku nem harci induló szövege, nem szerelmes levél, nem önajnározó szépelgés, nem muzeális műveltség bemutató. Hanem? Hm. A haiku: haiku. Szerintem valami igen gondosan kimunkált, keskeny, kényes rés, esetleg átjáró: Valóság és Igazság között. Ennek megtalálása sok-sok játékos komolyságot és komoly játékosságot igényel – »feladótól« és »címzettől« egyaránt. Szemlélődő, távolságtartó módon megértő és elfogadó tűnődés és mosolyképesség nélkül csupán haikunak látszó tárgyak jöhetnek létre (9). ”


HITVALLÁS
 hommage à V. F.

A béke  m á s, mint
szünet, két háború közt;
a jó: nem rossz Rossz.


VALLOMÁS

Mint a gépeket:
önmagamat sem értem,
csupán használom.


A kötet verseiben egy érettebb, a haikuformát mélyebben, tartalmasabban kitöltő írót ismerhetünk meg. Ugyanakkor az is észrevehető, hogy a költő életfelfogása teljesebben ábrázolódik az életpálya középső szakaszában íródott műben, művekben. Az életfelfogás és az alkotás teljesebb összhangját fedezhetjük fel ebben a kötetben. A haiku ismérvei, célja teljes kifejezésre jutnak. Ebben a két kiemelt versben is látszik a keskeny rés igazság és valóság között.

Végül a KIS TÉLI-ZENE című kötetet nézzük meg, amely a Fekete Sas Kiadónál jelent meg, Budapesten, 2013-ban, hangocskák a CSÖND körül alcímmel. A már érettebb korban levő költő érettebb, mélyebb tartalmú és üzenetű önvallomásai ezek a versek. Életről, halálról, örömről, bánatról. A kifejezési forma sokkal kifejezőbben telik meg tartalommal. Nem véletlen, hogy több más művészeti ág is felhasználja ezeket. A drámapedagógia alkalmasnak lehetőségnek látta meg Fodor Ákos verseit:  

„A tanulmány egy olyan színházi előadás létrejöttét vizsgálja, amely a tanítási dráma, a színház és a komplex művészeti oktatás módszerei és célkitűzései szerint formálódott. A színrevitel kreatív folyamat volt: több tudományterület és művészeti ág egyidejű alkalmazásával ment végbe. Az előadás nem csupán az oktatásra, nevelésre, a lexikális információk átadására és az asszociatív szövegtolmácsolásra törekedett. Olyan élmények közvetítése is a célja volt, amelyek felkeltették a közönség érdeklődését a haikuk és Fodor Ákos munkássága iránt, hozzájárulva ezzel a közönség olvasóvá neveléséhez" (10).

„A Haiku-rondó előadás az oktatás-neveléssel, az értékközvetítéssel, a lexikális információk átadásával, a művészeti ágak megjelenítésével valósítja meg az asszociációs szövegtolmácsolást, amelyből a növendékek kialakítják saját impresszióikat, és ezeket formálják át mozdulatokká, fejezik ki mozgáskombinációkban. A rendhagyó módon közlő és tolmácsoló óra azonban nem ér véget a pódiumi élmény után. A moderátor ismét szerepet kap, és tisztázó gondolataival, visszautalásaival, valamint az előadás rövid szövegkönyvének kiosztásával kerekíti le a foglakozást. A haikut szövegalapként alkalmazó rendhagyó órák ugyanis nem csupán lexikális és művészeti ismeretbővítésre, valamint élményközpontúságra törekszenek, hanem a látott és hallott anyagok beépítésére és utógondozására is. Az utógondozás ez esetben egy szövegkönyv kiosztása, amelyben a nézők Fodor Ákos azon haiku verseit is olvashatják, amelyek az előadás alatt nem hangzottak el" (11).

Amint láthatjuk, a versek nem csak önmagukban ható és létező alkotások, hatásuk és felhasználhatóságuk, az élet minden területére érvényesek lehetnek. Az ember nem csak érzelmi – értelmi lény, esztétikai lény is, aki a szép, jó, igazság, fájdalom kifejezésének formáit folyamatosan kell, hogy tanulja. Ezekre nagyszerűen alkalmasak Fodor Ákos művei.


VERSEIM RECEPTJE
hommage à Michelangelo

Végy szótárt és a
fölösleges szavakat
hagyd ki belőle.


DEMOKRATÚRA 

„Aki RÁNK szavaz:
tartsa föl kezét!
                        – Aki
nem: mind a kettőt!”


VERSEIM RECEPTJE
hommage à Vonnegut jr.

Isten csodálja
Művét és soha semmin
nem csodálkozik.


TUDÓSÍTÁS A TEREPRŐL
Bibó Istvánnak

Én már félek a
demokráciától is:
látom működni.


A kötetből kiemelt négy kis vers jól bemutatja Fodor Ákos életszemléletét, a haikunak az emberi lét minden területéről való kifejezési lehetőségét. Ha végiggondolom ennek a rövid kis dolgozatnak, vagy inkább betekintésnek a tanulságait, nem fogalmazhatok másképpen, mint: Fodor Ákos költészetében egy olyan alkotó ember portréját láttam, láthatjuk meg, aki egy, az európai kultúrától talán idegen, de itt mégis otthonra talált irodalmi műfajban mondta el azt, amit máshogyan, máskor, másvalaki nem mondhatott volna el. 

Legjobban talán önmaga fejezte ki világlátását, verseinek tartalmát, azok sikerét:
„Műveim hivatalos ismertsége minimális (ez is alkatomból következhet: nem vagyok „csapatjátékos”); olvasói ismertsége jelentős, és ez megtisztelő.”

„Pillanatnyilag semmin nem dolgozom: írok. Szép ideje már, hogy igen termékenyen élek, ám ezt nem tekintem munkának. Több is, kevesebb is annál: tétova és áldott állapot. Következő könyvem címét (MÉG: MINDIG) már tudom" (12).


Befejezés

Nagyon sok ajándékot kaptam ennek a rövid kis dolgozatnak a készítése közben, hiszen bepillantást nyertem egy olyan költő életébe, akit jóformán csak versein keresztül lehet ismerni. Bár a versek önmagukért beszélnek, mégis számomra megdöbbentő az a költői alázat, ahogyan Fodor Ákos kezeli műveit, az életét, mindent, ami körülvesz bennünket. Többször szerepel írásaiban az elmúlás, mint mindenkit foglalkoztató téma. Úgy látom, hogy ahogyan harmónia van a költő és versei között, harmónia van az élethez tartozó elmúlás és a létezés között is.
Végül egy verse, mellyel az irónia finom eszközével neveti szembe az elmúlást a költő: 


TÜNDÉRTAKTIKA 

pár percet itt tölt, 
hogy utóbb időtlenül 
hiányozhasson

 
Helyét a magyar irodalomban talán még nem látjuk, de egy interjúban nagyon kifejezően, még ha kritikusan is, fogalmazta ezt meg Jónás Tamás költő:

„Én nem látom a kortárs magyar haikut. Illetve látom: Fodor Ákosnak hívják. De meggyőződésem, hogy Fodor Ákos sem azt adja vissza, amit adhat - vagy inkább: adhatott - a japán kultúrában a forma, de kifacsar mindent a formából, amit magyarul és európai okossággal lehet. Úgy sejtem, hogy a haiku eredetileg nem okos, hanem ihletett, mély értelmű, meditatív mélységekből szóló lelki miniatűr volt, nagyjából olyan hatása lehetett, mint ma egy pohár erős pálinkának. És hogy elsősorban nem forma volt, hanem forma és tartalom olyan összekapcsolódása, amelyhez talán a legokosabb a mi terjedelmesebb szonettünket hasonlítani. A szonettnek is nagy, kicsit unalmas divatja volt és van ma is" (13).

Fodor Ákos magyar költő volt, aki magyarul írt, egy távol-keleti formában, de magyar lélekkel és magyar gondolatokat, magyar embereknek. Adja Isten, hogy minél többen megismerjék, és olvassák műveit.

Készítette: Bárány György 
1. évfolyamos teológushallgató
Pápa, 2016. 05. 15.




Jegyzetek


(1) Macuo Basó: Százhetven haiku Fordította: Fodor Ákos, Terebess Kiadó, Budapest, 1998
(2) Idézi: Napút, 2009. március - XI. évfolyam 2. szám, 6. oldal
(3) http://www.magyarulbabelben.net/works/en-hu/Fodor_%C3%81kos-1945/biography
(4) Vö,: http://www.szenti.com/haiku.shtml
 (5) Világirodalmi lexikon 4. kötet, 143.p KIRÁLY István, Akadémiai Kiadó, Bp., 1970–1977
(6) Miklós Pál:  Zen és a művészet Lazi Könyvkiadó, Szeged, 2000. 76.p
(7) Kínai és japán versek, Révai Kiadó, Bp., 1943. és Nyugat  1933. 7. szám, 386–389 p.
(8) Idézi http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=346:
(9) Idézi: http://librarius.hu/2015/05/18/fodor-akos-a-haiku-nem-harci-indulo/
és http://www.kortarsonline.hu/regiweb/1105/fodor.htm
(10) http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=346: Fehér Éva – Galuska László
Szükséges minimum: tanítási színház és dráma Fodor Ákos verseiből
(11) http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=346
(12) http://konyv7.hu/download/155/file/konyvhet2004_04.pdf: Nádas Valéria megkérdezte Fodor Ákost
(13)http://magyarnarancs.hu/konyv/egy_szotagnyi_felszonyi_utalas__gy_horvath_laszlo_mufordito_a_
haikurol-72337

Felhasznált irodalom

Basó, Macuo 1998. Százhetven haiku Fodor Ákos fordításában. Terebess Kiadó. Budapest.
Fodor Ákos: Kettőspont (versek, műfordítások) Magvető, 1978.
Fodor Ákos: Addig is (változatok a jelen létre) Fabyen, 1999.
Fodor Ákos: Kis téli-zene (Hangocskák a Csönd körül) Fekete Sas Kiadó, 2013.
Fodor Ákos: Gyöngyök, göröngyök (Szerelem lépte nyomában) Fekete Sas Kiadó, 2015.
Fodor György: Haiku-világ, világ-haiku SZkholion, 2007/1 Debrecen
Kosztolányi Dezső 1999. A japán versről. In: Kínai és japán költők. Sziget. Budapest. 233–234.
Kovács Bálint 2009. „Egy szótagnyi, félszónyi utalás" – Gy. Horváth László műfordító a haikuról. Magyar Narancs 41. http://www.terebess.hu/haiku/gyhorvath.html (2010. május 11.)
Miklós Pál: "A Zen és a művészet" Lazi Könyvkiadó, Szeged, 2000. "A Zen és a japán haiku"  fejezetében (75-78.)
Nádra Valéria 2004. Írófaggató: Nádra Valéria megkérdezte Fodor Ákost. Könyvhét 4: 14.
Szepes Erika – Szerdahelyi István 2000. Verstan. Tárogató. Budapest.
TEREBESS Gábor: Haiku a poggyászban. artORIENT, Budapest, 2005
Vihar Judit – Mártonfi Ferenc 1996. Haiku. Szócikk. In: Király István – Szerdahelyi István (szerk.) Világirodalmi lexikon IV. Akadémiai Kiadó. Budapest. 143–144.

Internetes források

Török Attila 1991. A haikuról. Új Symposion 1–2.
http://invitel.hu/torokat/haiku/A%20haikurol.htm (2011. május 10.)
Terebess Gábor (szerk.) A magyar haiku kronológiája. In: [haiku.hu]
http://www.terebess.hu/haiku/krono.html (2011. május 14.)
Vihar Judit: A haikuköltészet Magyarországon. In: [haiku.hu
http://www.terebess.hu/haiku/vihar2.html (2011. május 20.)
Györe Gabriella 2007. Remekül tudok hallgatni. Interjú Fodor Ákossal. Litera 6: 12.
http://www.litera.hu/hirek/remekul-tudok-hallgatni (2011. május 20.)
Terebess Gábor (szerk.) Fodor Ákos (1945–) haikui. In: [haiku.hu]
http://www.terebess.hu/haiku/fodora.html (2011. május 14.)
http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=346
http://librarius.hu/2015/05/18/fodor-akos-a-haiku-nem-harci-indulo/
http://www.kortarsonline.hu/regiweb/1105/fodor.htm
http://haiku.hu
http://terebess.hu
http://magyarnarancs.hu/konyv/egy_szotagnyi_felszonyi_utalas__gy_horvath_laszlo_mufordito_
a_haikurol-72337





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése