A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Színház-előadások. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Színház-előadások. Összes bejegyzés megjelenítése

2020. szeptember 4.

"Legyek a lábnyom" - koncertszínházi előadás

Fodor Ákos, József Attila, Nemes Nagy Ágnes, 

Szabó T. Anna, Varró Dániel, Weöres Sándor verseivel

WERKFILM:




2017. január 24.

Karinthy Színház: Nercbanda, részletek



John Kander-Fred Ebb: 70, Girls, 70 - Nercbanda 
Dalszövegek: Fodor Ákos

2016. december 20.

Turay Ida Színház: Vértestvérek

Bemutató: 2016. október 8.
Magyar dalszövegek: Fodor Ákos




A darabot nálunk először Pécsett mutatták be, majd a Budapesti Kamaraszínház játszotta 1994-től,  a Józsefvárosban. Az erről készült felvétel itt látható:


2016. december 9.

Karinthy Színház: Nercbanda

Bemutató: 2016. december 16.
Fodor Ákos dalszövegeivel.



 

2016. szeptember 24.

Fodor Ákos: Az idő cammog...

Az idő cammog, vagy rohan,
de végül elhagy biztosan:
e gond fagyasztja vérünk...

Ám sírni rajt' nem érdemes:
bölcsebb, aki módot keres
jól élni, amíg élnük...


Dalszöveg N. Macchiavelli 
Mandragóra c. színművéhez (részlet)

2015. május 13.

Kritika: A florentin kalap - Fodor Ákos magyar szövegével

Meglepetés

2015. május 11.

Nino Rota: A florentin kalap – A Magyar Állami Operaház énekkari művészeinek előadása az Erkel Színház büféjében. A május 2-i előadásról KONDOR KATA írt kritikát.

Bevallom, szenvedélyesen szeretem a ritkán játszott operákat, mindig izgalommal tölt el, ha egy nem vagy alig ismert művel találkozhatom. Természetesen ezeknek a daraboknak a megtekintése több rizikóval jár, mint a klasszikus repertoár valamely alkotásáé, de ha ilyenkor nem is csupa remekművet láthatunk, a tapasztalat akkor is értékes; egy szerző vagy korszak új arcát ismerhetjük meg, árnyaltabbá válhat képünk az operaműfajról, zenéről, színházról. Ez a késztetés vezetett, mikor beültem a nem elsősorban operaszerzőként ismert Nino Rota A florentin kalap című darabjára, melyet az Operaház énekkari művészei adtak elő.
Rota operája pompás kis vígopera, fordulatos cselekménnyel, működőképes jelenetekkel, jól eltalált poénokkal. A francia bohózaton alapuló cselekmény a humor klasszikus eszköztárának számtalan elemét felvonultatja: szerelmi bonyodalom, félreértés, személycsere, kínos elszólás; a szálak egyre jobban összekuszálódnak, miközben a darab ifjú hőse kétségbeesetten hajszolja a címszereplő kalapot, amelyről természetesen csak a mű legvégén derül ki, milyen közel is volt mindvégig. A kiváló operadramaturgiához nagyszerű magyar szöveg is társul: Fodor Ákos fordítása nem pusztán szellemesen sziporkázó, de a poénok jól érvényesülnek a darabban, már első hallásra is*. A muzsika elsősorban a jelenetek kacagtató voltát támasztotta alá, ám gyakran megtoldotta őket néhány jól irányzott, parodisztikus zenei utalással, idézettel is. 

*Kiemelés: szerk.

2015. április 26.

A florentin kalap - Fodor Ákos magyar szövegével


Operabemutató az Erkel Színházban



 




2014. július 28.

The Rink - Görkorcsolyapálya: Coloured lights - Szín és fény



SZÍN ÉS FÉNY


Mikor mint a gyíkok, hevertünk a napon, a homokon,
ott, valahol;
belebambultunk, hogy' fut a fény a habokon...
egy szép napon, 
ott, valahol - - -
Akkor, emlékszem, hogy megkérdeztelek:

– Érzed-e Fred,
ott, valahol...
(vagy nem is Fred volt? talán épp a Jack?!)

– Fred, itt valami...
– Jack, itt valami...
...végleg elveszett...?

                  Fényeim,
                  Színeim,
                  hol vagytok, színes fényeim?!
                  Tűnt kacaj,
                  múlt zsivaj,
                  hol vagy, umm-pap-pa-verkli-dal?
                  És a száz
                  karcsú srác?
                  Fölényes lány-szavak, kuncogás...?
                  Százezer-
                  színű Hely
                  hol vagy, Fényes-Csodás...?!!


2014. január 24.

Fodor Ákos: ANTIGONÉ BÚCSÚLEVELE HAIMÓNHOZ

...ó, Kedvesem, én szeretni születtem,
de bekerít s megfojt a gyűlölet.
Hol rettegés és bosszú otthonos,
hol halott testvért gyászolni tilos:
élőkre mosolyognom nem lehet!
A lelkek szennye összecsap fölöttem.
Még halálom értelmét is ellopták és sírba vetnek.
Hát – ők győztek...
  Felejts el!
...és...szeretlek.

(A szöveg Soproni József Antigoné c. operájához készült, 1987-ben.)

2013. október 19.

Színezüst csehó: Megy ez majd...


Zene, szöveg: Braden-Foster
Magyar szöveg: Fodor Ákos

2013. július 28.

Annie - Thália Színház




Zeneszerző - Charles Strouse
Dalszövegíró - Martin Charnin
Szerző - Thomas Meehan
Fordító - Kéth György
Dalszövegek: Fodor Ákos
Rendező - Gárdos Péter
Karmester - Silló István
Koreográfus - Ladányi Andrea
Díszlettervező - Székely László
Jelmeztervező - Schäffer Judit

2013. július 7.

West Side Story: María




Előadók: Csengeri Attila és Stubendek Katalin
Szerzők:  Leonard Bernstein, Stephen Sondheim
Magyar dalszöveg: Fodor Ákos

Pécsi Nemzeti Színház Gála

2013. június 27.

Volt egyszer egy kupleráj Texasban (Pipifarm)



Előadó: Vári Éva
Szerzők: King-Masterson-Hall
Magyar dalszöveg: Fodor Ákos

2013. június 21.

West Side Story: Tonight (Úgy várd)




Előadók: Kaszás Attila és Pápai Erika
Szerzők:  Leonard Bernstein, Stephen Sondheim
Magyar dalszöveg: Fodor Ákos

2013. június 9.

Grease: Zselévillám




Szerzők: Jacobs, Jim, Casey, Warren
Magyar dalszöveg: Fodor Ákos

2013. május 25.

Szükséges minimum: tanítási színház és dráma Fodor Ákos verseiből


Fehér Éva–Galuska László
tanulmánya

A tanulmány egy olyan színházi előadás létrejöttét vizsgálja, amely a tanítási dráma, a színház és a komplex művészeti oktatás módszerei és célkitűzései szerint formálódott. A színrevitel kreatív folyamat volt: több tudományterület és művészeti ág egyidejű alkalmazásával ment végbe. Az előadás nem csupán az oktatásra, nevelésre, a lexikális információk átadására és az asszociatív szövegtolmácsolásra törekedett. Olyan élmények közvetítése is a célja volt, amelyek felkeltették a közönség érdeklődését a haikuk és Fodor Ákos munkássága iránt, hozzájárulva ezzel a közönség olvasóvá neveléséhez. A dolgozat beszámol a haiku és a modern európai, valamint a magyar irodalom találkozásáról, és a műfaj lehetséges szerepéről a serdülők értékvilágának formálásában.

2013. május 10.

A Pókasszony csókja




John Kander-Fred Ebb: A Pókasszony csókja
Dalszöveg: Fodor Ákos 

Vagy most, vagy később, de találkozunk!
Sose hagytam még cserben, ki épp rám szorult,
S megtapasztalod, hogy magam vagyok a csók!
Vagy most, vagy máskor, de találkozunk!
Hiszen énhozzám fut rázós és sima út,
Ha napfény ragyog, ha a szmog körbefog, mind én vagyok!
És a holdfény fakul, száraz kortyot nyelsz,
Szíved ugrál vadul, élsz, bár hálómban vergődve egy év egy perc.
Ám a pókcsók felold, terhed szárnnyá lesz,
Ez a csók gyógyít, szabaddá tesz.
S ha ezt, ha azt mélyen megszereted,
S a szívedben tesz-vesz a szent szeretet,
Az a csúcsokra hajt, de ha már fölemelt, elejt.
Így-úgy, de mindenki oly helyre jut,
Hova indult, de honnan már nincs visszaút,
S keserű lesz az édes, és rosszak a jók, megvált e csók.
S bár a holdfény fakul, száraz kortyot nyelsz,
Szíved ugrál vadul, élsz, bár hálómban vergődve egy év egy perc.
Ám a pókcsók felold, terhed szárnnyá lesz,
Ez a csók, mi felold, csak a csók, nem is kell, hogy szeress.