(ülök fénytelen reggelivilágosságban a humortalan
világ közepétől föltétlenül
odább és egy szót se hiszek)
*
talajom sírás
levegőm sírás ugyan
minek sírnék is
*
lenne fokonként
tompább és távolodó –
érkeznék alva –
*
és a táruló
termek egyikébe se.
Kívül tágasabb:
