A május
29-i, Gyógyító írás – irodalom a pszichológia szolgálatában című
Pszicho-Kávéházunk kapcsán ismét szerettük volna megosztani állandó
kerekasztaltagjaink előzetes gondolatait. Arra kértük őket, mondják el, melyik
az az idézet, amit egy nehezebb élethelyzetben olvastak, és segített
továbblendülni azon, vagy épp az önismeretüket fejlesztette. Dr. Kun Ágota
munka- és szervezetpszichológus kettőt is hozott nekünk. Villáminterjúnk.
A kérdés
kapcsán olyan konkrét élethelyzet nem ugrott be, amiben nekem egy idézet vagy
hasonló segített volna. Nekem sokkal inkább olyan élet-epizódjaim voltak,
amikor a vers, a klasszikus gitár és az ezekhez kapcsolódó események, élmények
segítettek átlendülni, feldolgozni, mélyebben megélni azt, ami éppen jelentős
életeseményként forrongott bennem. De azért van egy vers, amit szívesen
megosztanék:
lábam előtt
ült
egy madár,
majd felröppent –
Nehezebb
lettem.
Fodor Ákos
(Idéző jelek c. kötet)*
Milyen élethelyzetben talált önre ez a
vers? Hogyan segített?
Arra
emlékszem, hogy 18-19 éves koromban eléggé letört voltam érettségi után,
megviselt a gimis barátnők szétszéledése, és ekkor bukkantam rá Fodor Ákos
haikuira – csak úgy, a könyvtárban. Ezekbe rögtön beleszerettem, mert azokat az
érzelmeket és életérzéseket erősítette fel, vagy inkább segítettek azokat
elaboratív módon feldolgozni, amelyek miatt kicsit melankolikusabb, depresszív
hangulatú lettem. Érdekes módon a kevésbé pozitív, sokszor fájdalmas érzések
nem tűntek el, hanem mélyebbekké váltak bennem, de úgy, hogy eközben úgy
éreztem, gazdagabb lettem.
* A vers címe: A HAIKU
